Cikk oldal
2007-08-27

Felszíni rapalázás, nappal

Tanácsok, trükkök, technikák
Nem könnyű feladat az ezerarcú, más és más módon használható wobblerek közül a legfogósabbakat ajánlani. Legokosabb talán ha bizonyos szempontokból csoportosítjuk őket. A fejlesztők, a gyártók egyik legfontosabb szempontja a wobbler készítés során, hogy az adott műcsali a vízben hol keresse a ragadozóhalat.
Felszíni rapalázás, nappal

Súlyponti kérdés tehát a wobbler súlya, mert elsősorban ettől függ, hogy hol kereshetjük vele az éhes ragadozókat. Rapalánk lehet egészen könnyű, emiatt felúszó, és lehet nehezebb, süllyedő típusú. Ez, a csomagolásukon is feltüntetett, legfontosabb jellemzője a különféle wobblereknek, és ezt az alkalmazásuk során mindenkor figyelembe kell venni. Természetesen sok egyéb tényező is fontossá válik használatuk során, csőrkiképzésüktől a színvilágig, ezekkel is tisztában van a gyakorlott pergető. A következőkben főként a felszíni régiót igyekszem célba venni, mégpedig a nappali horgászat idején. Ilyen céliránnyal, bár akadhatnak rendkívüli fogások, mégis meghatározhatóak azok a halak, amelyeket fogni tudunk. Legismertebb felszíni, felszín közeli, nappal is jól fogható ragadozónk a balin és a csuka. Hogyan, és főként mivel csapjuk be őket? Maradjunk a ragadozó őnnél, mert igazán sportos, könnyen kirafinálódó ellenfél a balin, élvezet rá horgászni. Ennek a halnak harsogó, gyakran csattanó, nagy örvényeket keverő rablásai néha az idegbajt hozza a horgászra. Ezzel is mutatja milyen erő, vadság van rohamában, amikor nekiront az áldozatainak. Szándékosan használom a többes számot, hisz gyakran láthatjuk, a víz felszínén rengeteg kishal igyekszik szerte-szét repülni előle. Olyan wobblerrel kell tehát próbálkoznunk, amely felszín közelben a táplálékához hasonlóan viselkedik, és így is mozog. Szerencsére a természet is besegít egy kicsit abba, hogy a sok szétrebbenő sneci között rendszeresen a mi wobblerünk válik áldozattá. Talán mert betegesen, a valódi kishalaknál ügyetlenebbül menekül.  Az új dolgokat mindig örömmel próbálgatom, ezért is kötöttem szívesen zsinórvégre a balinra is fogós Rapalákat, az X-Rapet, Huskyt, Fat-Rapet.
Rapalára kapott
Rapalára kapott

Kedvenc helyemet ezúttal is nagyon óvatosan közelítettem meg. Itt, a vízbelógó faágak alatt, a felszínt simogató levelek mellett mindig freccsenek a rablások. Zsebkendőnyi területen, mindig ugyanott, ahol az árnyékban, ennivaló reményében a küszök csoportosultak. Alaposan túldobtam a célt, majd a botspiccel pontosan úgy vezettem a Rapalát, hogy az „betévedjen” a fa alá. Első dobásra semmi, csak a snecik rajzolgattak csíkokat a sima vízre. Óvatos mozdulattal dobtam, vezettem a következőt is. De ez sem vezetett eredményre. Közben hatalmas búrvány a fa alól, ismét ott a balin. A következő dobásnál eszembe jutott a régi cselvetésem. Mikor az ágak elé ért a wobblerem abbahagytam a vezetését. Vibráló veretése tüstént megszűnt, pillanatok múlva megláttam, amint felpöttyent a felszínre. Kissé gyorsítva azonnal indítottam, és a műcsali éppen a rablások helyén merült ismét a felszín alá. Durr, kaptam az igazi, nagy erejű balin rávágást, melybe előbb sikított bele a Technium orsó féke, mint felocsúdtam volna. Egyből, beleestem a fárasztásba. Irgalmatlan nagyot futott a hal, de a könnyed, mégis erős felszerelés miatt cseppet sem ijedtem meg. Inkább élveztem a hatalmas rohamot. Magasra tartottam a botot, a fényes vízben az őnnek felcsillant a háta. Néhányszor kifutott a meder irányába, de azért egy-két perc múlva már a lábam előtt rótta utolsó köreit, majd óvatosan kiszákoltam. Abban a délutánban ez többször is sikerült. Még az esteledésben is elcsíptem egy szebb példányt. Bár óvatosan fárasztottam, mégis nekirohant a parti kőnek, így néhány pikkelye bánta a szilaj viselkedését. Egészen a kiemeléséig vadul harcolt, de hát ezért jó a balinozás. Meg persze azért, mert nemes ellenfél, nem könnyű túl járni az eszén.
A csuka kitűnően látja a wobblereket
A csuka kitűnően látja a wobblereket

Az X-Rap farokkiképzése fokozza az eredményességét
Az X-Rap farokkiképzése fokozza az eredményességét

Szerencsére a Rapala wobblerek kitűnő kishalas táncukkal, megtévesztő küllemükkel ebben nagy segítséget nyújtanak. Ezzel csapják be a csukákat is, ám a feneketlen gyomrú, falánk ragadozókat talán valamivel könnyebben. Ők nem csak oldalvonalukkal, hanem nagy szemükkel is kitűnően látnak. Lesben állva várnak a prédára, gyakran támadnak a felszín közelében, de előfordulnak mélyebben is. A felszín közeli, nappali horgászatukhoz kitűnő wobblereket találunk. Bár a csuka szereti a pirosas, narancsos, sárgás színeket, gyakran az élethű, ezüstös mintájú, „kishalas” színű wobblerek is fogósak. Ha a klasszikus csukatanyák környékét vallatjuk, felszíni wobblereink előnyei, hogy nem akadnak be gyakran. Jól átfésülhetjük velük a tökösök, hínarasok, egyéb haltartó helyek széleit. Veretésük, különösen, ha nem egyhangú tempóban vezetjük őket ellenállhatatlan a tarkagúnyás rablóhalaknak. Ha villantókra nehezen csikarunk ki kapásokat, feltétlen próbálkozzunk meg a Rapala wobblerekkel is. A csukák nagyon kedvelik a kéttestű modelleket, de a víztetőn trükközgető Skittereknek sem tudnak ellenállni. Ezek a homorú terelő lapkájuk miatt pluttyogó hangot adó, furcsa tánccal, meg-megugrasztva menekülő műcsalik sok jó ragadozóhal vesztét okozták már. Akár a felszín alatt, akár a kissé mélyebben rejtőzködő csukák, fekete sügérek közelében vezetjük őket, szinte biztosak lehetünk a kapásban.
A Long Cast, a Husky, és a Fat Rap nappalra is ajánlott
A Long Cast, a Husky, és a Fat Rap nappalra is ajánlott

A Skitter Pop, ha ügyesen ugráltatjuk nagyon fogós lesz
A Skitter Pop, ha ügyesen ugráltatjuk nagyon fogós lesz

TAPASZTALATOK:
A megfigyelések ezúttal elsősorban a nappal is alkalmazható Rapala wobblerekre irányultak. Nehéz lenne rangsorolni, hogy a régről ismert, legendásan jó mozgásuk miatt, vagy a pazar és gyakran megújuló küllemük miatt fogósak, de ez talán nem is fontos. Az Originál, a hozzá hasonló formájú Husky, és a Long Casting mindig eredményesek. Megállapíthattam, hogy ismét újultak a régóta bevált modellek is, szín, minta variációjuk is megtéveszti az óvatos ragadozókat. Az SSR, a Husky, és a kisebb X-Rap is szépen fogta a balint. A nagyobb igénybevételt jelentő fárasztásokat jól állták a VMC horgok és a rögzítő kulcskarikák is. Ez fontos, hisz a wobbler az erős Grapho Devil pergető bottal, Shimano Technium pergető orsóval, japán fonott zsinórral, csak így tud eredményesen együtt működni.          

AJÁNLOTT ESZKÖZÖK:
HORGÁSZBOT: Eurohold Grapho Devil Spin 75, három méteres, két részes pergető bot.
ORSÓ: Shimano Technium 4000 FA pergetőorsó
Zsinór: RTM Multi Power, japán fonott zsinór, 0,20 mm-es átmérőben.
Műcsali: Rapala wobblerek, felszíni, nappalra ajánlott típusok, lebegők, és úszó kiképzésűek.
Írta és fényképezte: Bokor Károly
Szólj hozzá:
Szakírónk
A világ halfajokban leggazdagabb családja a pontyféléké, 1500-nál is több alfajt számlál. Megtalálhatók a trópusi- és mediterrán égövben éppúgy mint a sarkvidéken túli édesvizekben. Eredetileg Afrikában, Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában voltak őshonosak, mára azonban a mesterséges telepítéseknek köszönhetően az összes kontinensen fellelhetők.