A kánikula ellenére sincs algavirágzás a Balatonban
Annak ellenére, hogy a Balaton vízhőmérséklete 28-30 Celsius fok körüli, a tó legproduktívabb területén (Keszthelyi- és Szigligeti-medence) sem beszélhetünk algavirágzásról (1. ábra). Ugyan az algabiomassza kismértékben növekedett a nyár beköszöntével, az algák mennyisége azóta a hosszan tartó kánikula ellenére sem változott. A kevésbé produktív Siófoki- és Szemesi-medencében az algák biomasszáját jellemző a-klorofill koncentráció július elején 2-10 µg/L között, a produktívabb Szigligeti- és Keszthelyi-medencében 13-20 µg/L között volt. Ezek az értékek azonban még messze nem érik el a fürdővízben még megengedhető algamennyiséget (WHO: 75 µg/L).
Az elmúlt három évvel összehasonlítva idén júliusban az algabiomassza a korábbi évekhez hasonlóan alakul (2. ábra). Ez annak köszönhető, hogy a magas hőmérséklet önmagában (bár egyes biokémiai folyamatokat felgyorsít) nem okoz algatömegprodukciót, amíg a foszfor limitálja az algák szaporodását. A Balaton algásodását alapvetően a vízgyűjtő területről érkező, ún. külső foszforterhelés határozza meg. Emellett nyaranta a vízoszlop tartós hőmérsékleti- és oxigén rétegződése esetén a tó üledékéből felszabadulhat a benne raktározott foszfor egy része, ami nemkívánatos algaszaporodást idézhet elő. Tekintettel arra, hogy mapjainkra a tó egész víztömege egységesen 28-30 Celsius fok körüli, nem lehet számítani hőmérsékleti rétegződésre, ennek következtében egy-két héten belül algavirágzásra sem. Hosszabb távú előrejelzés értelemszerűen nem adható. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján hosszan tartó szélcsendes időszakok esetén előfordulhatnak lokális algavirágzások vagy bentikus algagyep felszakadozások is (korábban 2022 nyarán számoltunk be hasonlóról).
Szerzők: Somogyi Boglárka, Vörös Lajos, Li Huan
Forrás & fotók: HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
