Megkezdték a kormoránok riasztását Csongrád-Csanád vármegyében

A Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége tájékoztatja a horgászokat hogy a hivatásos halőri csapatuk a következő hónapokban  – egyeztetve a vadászatra jogosultakkal – nagy kárókatona riasztást és gyérítést fog végezni vízterületein.

A nagyobb létszámú nagy kárókatona csapatok jellemzően november végén, december elején érkeznek hazánk területére, ám idén megjelenésük pár héttel korábban történt, ezért e halvédelmi tevékenység megkezdése szükségessé vált.

A Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetségének halőri csapata idén is kiemelt támogatással kezdi meg vizein (Tisza-Maros-Hármas-Körös folyók, Akolszögi-, Atkai-, Mártélyi-, Gyálai-holtágak, Maty-éri víztározó) a nagy kárókatona riasztási és gyérítési tevékenységét. Az Európa északi területeiről (Finnország, Svédország stb.) érkező halfagyasztó madarak tömeges jelenléte évről évre nő, útjuk során a Kárpát-medence – az enyhe telek miatt – igazi „svédasztal”. 

A hazai halállomány védelme érdekében elengedhetetlen vizeinken a nagy egyedszámú kormorán csapatok tartós jelenlétének kialakulását megakadályozni. A Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége a természetvédelmi területeken történő gyérítéshez szükséges engedély birtokában – az érintett vadásztársaságok bevonásával – az engedélyben foglaltak szerint fogja végezni a sörétes lőfegyverrel történő tevékenységét.

A gyérítés a természetvédelmi hatóság által kiadott (CS/Z02/06162-7/2022.) engedélyben foglalt kikötések betartásával végezhető: 

  1. Az engedélyesnek a gyérítések pontos helyét és időpontját a gyérítés megkezdését megelőző egy héttel a Tisza és holtágai esetén a KNPI Tiszavölgyi tájegység-vezetőjének (Tajti László tel.: 06-30/4884-550), a Maros folyó hullámtere esetén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság tájegység vezetőjének (06-66/313-855) be kell jelentenie.
  2. A gyérítések során az illetékes természetvédelmi őr jelenlétét lehetővé kell tenni. A természetvédelmi őr a védett fajok zavarásának elkerülése érdekében idő- és térbeli korlátozásokat rendelhet el.
  3. A riasztási és gyérítési tevékenység az érintett élőhelyeken és az előforduló védett fajok lehető legkisebb zavarásával végezhető.
  4. Gyérítés csak abban az esetben végezhető, ha a riasztás dokumentáltan nem vezetett eredményre, és legalább 50 példány kárókatona együttesen jelent meg az adott területen.
  5. Védett természeti területen riasztás és gyérítés a költési idő után, kizárólag  szeptember 1-jétől végezhető.
  6. Nem végezhető riasztás és gyérítés a horgászati tilalom alá eső területeken, az alábbiak szerint:
    • Labodári-Holtág Csanytelek közigazgatás területén,
    • Sulymos vagy más néven Szarkás holtágon,
    • a Tisza jobb partján, Bordafoktól Északra 1000 m hosszan,
    • A Saséri Tisza folyószakaszon és a Saséri holtágban,
    • Az Atkai Kis-Tiszai szigetre bevezető hídtól, a Sándorfalva 0222 hrsz.-ú csatorna holtágba való torkolatától keletre lévő Holt-Tisza ágon.
  7. Nem végezhető riasztás és gyérítés fokozottan védett madárfajok (réti sas, fekete gólya, barna kánya) fészkének közelében, az alábbiak szerint:
    • a Körtvélyesi Holt-ág területén 
    • a Tisza 160,0-164,2 fkm között
    • a Tisza 184,0-185,0 fkm között
    • a Tisza 186,5-188,5 fkm között
    • a Tisza 191,5-192,5 fkm között
    • a Tisza 195,2-196,2 fkm között
    • a Körös 3,9-4,6 fkm között 
    • a Tisza 244,5-245,3 fkm között, 
    • a Tisza 250,8-251,5 fkm között,
    • a Tisza 224-225 fkm között, 
    • a Maros 49,0-50,0 fkm között.
  8. Riasztás és gyérítés nem végezhető napnyugtától napkeltéig.
  9. Nem végezhető a madarak bármilyen nemű gyérítése és gázágyús riasztása a nemzetközi vízimadár szinkron számlálási napokon, amelyek minden hónap 15. napjához legközelebbi szombati napok.
  10. A gyérítésnél és riasztásnál keletkezett hulladékot (töltényhüvelyek, dobozok, madártetemek stb.) össze kell gyűjteni és a kijelölt tárolókban kell elhelyezni.
  11. A lelőtt kárókatona tetemeket maradéktalanul össze kell gyűjteni, jogszerű elszállításukról és megsemmisítésükről a kérelmezőnek kell gondoskodnia.
  12. A gyérítést csak a hivatásos vadászok és a halőrök végezhetik, a fegyverhasználatra és vadászatra vonatkozó jogszabályi előírások értelemszerű alkalmazásával.
  13. A lelőtt kárókatonák számáról területi bontásban az engedély lejártát követő 30 napon belül jelentést kell küldeni a hatóságnak, a Kiskunsági és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságoknak.
  14. A gyűrűvel ellátott példány kilövése esetén a gyűrű adatait és a kilövés időpontját és helyét haladéktalanul meg kell küldeni a működési terület szerint érintett nemzeti park igazgatóságnak.
  15. A kárókatona gyérítése során ólomsörét használata tilos.
  16. A fegyverhasználat során védett faj egyede [különös tekintettel a fokozottan védett kis kárókatonára (Phalacrocorax pygmeus)] nem károsodhat.
  17. Fokozottan védett faj jelenléte esetén a természetvédelmi hatóság felfüggesztheti a gyérítést.
  18. Védett természeti területeken kívül július 1. és február 28. között a kárókatona riasztása engedély nélkül végezhető.
  19. Védett természeti területen, illetve különleges madárvédelmi területen kívül szeptember 1. és január 31. között a kárókatona gyérítése engedély nélkül végezhető. 

Forrás & fotó: Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége

Megosztás
Kategória: Hírek