Az egyes halfajok rendszerint jól meghatározott sorrendben és viszonylag jól behatárolható időszakban ívnak. A Balatonban az őshonos fajok közül az ívást a csuka kezdi február végén, március legelején. Őt követi a fogassüllő március második felében, a balin április első hetében, majd a bodorka, a dévérkeszeg, a küsz, a karika keszeg, a ponty és a harcsa néha április végétől, de jellemzően májusban. Míg a vörösszárnyú keszeg és a compó ívásának kezdete esik legkésőbbre, május végére, júniusra. Több halfaj ívása időben sokáig is eltarthat, így például szórványos dévérkeszeg és küsz ívásokat június végéig, július elejéig is megfigyelhetünk. 

A klímaváltozás során melegedő éghajlatunk azonban a halak ívási idejét is befolyásolja. Magyarországon 2024 márciusa és április első fele kifejezetten meleg volt, a Balaton vízhőmérséklete már április elejére elérte a 15-16°C-t. A meleg hatására a legtöbb halfaj ívása a szokásosnál mintegy 7-21 nappal korábban, az elmúlt három évtizedet tekintve pedig a legkorábban kezdődött el (pl. fogassüllő március első fele, balin március vége, bodorka, dévérkeszeg, küsz április első hetétől). Ellenpéldaként, kifejezetten hideg tavasz kezdet 1996-ban volt, amikor a jég is csak április elsején szűnt meg Tihanynál.

A természetes vízi halgazdálkodás egyik fontos eszköze a tilalmi időszak, amely célja, hogy törvényileg rögzített védelmet biztosítson az értékesebb halfajaink számára az ívás és a fészekőrzés (pl. fogassüllő, kősüllő, harcsa) idejére. Annak érdekében, hogy ez a cél a klímaváltozás hatásai mellett is maradéktalanul elérhető legyen, időszerű lehet egyes halfajok tilalmi idejének átgondolása, valamint a szabályozás rugalmasságának növelése.

2022-ben és 2023-ban készült felvételeinken a dévérkeszeg és küsz ívása látszik.

Forrás, fotó, videó: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet